A kutatók által elso hitelesnek tartott említés a Báthori Gábor fejedelemtol kapott kiváltságlevél, amely Csíkszeredában az Országos Levéltár Hargita megyei igazgatóságán lelheto fel.
A falunak - a fejedelmek által többször is megerősített - kiváltsága volt, hogy mivel határa szűk, terméketlen és sovány, tizedet a fejedelemnek ne fizessenek, hanem "erdőik és vizeik hasznát és termését maguk vegyék, s határaikat szabadon és békében, akadálytalanul" használhassák. Az oláhfalviak kiváltsága később sok egyenetlenség, konfliktus oka volt. A falu lakossága fakereskedéssel foglalkozott, sok erdélyi építkezéshez szállították a faanyagot. Báthory Gábor azzal újította meg a kiváltságlevelüket, hogy kötelezte őket évi 1000 szál deszka Kőhalomba való szállítására.
Szentegyházasfalu keletkezésérol és elnevezésérol többféle történet szállt szájról szájra a lakosok körében. Ezeket próbáljuk ismertetni a továbbiakban. A hagyomány szerint, amit Orbán Balázs is lejegyzett, a falu elnevezése egy Oláh János nevu pásztortól ered,akinek kunyhója volt a mostani falu felso felében. Akkoriban a moldvai románok állandó gazdasági kapcsolatot tartottak fenn a székelységgel, a termékeiket egymás között kicserélték, és ezért napi járóföldnyi távolságra egy-egy pihenohelyet építettek a maguk és teherhordó állataik számára. Ilyen állomáshely volt a Hargita lábánál, a Cigánydomb környékén Oláh János kunyhója. A vadállatokra való tekintettel a kunyhót megerosítették, falszeruen körülvették kövekkel és fenyoszálakkal. A késobb idetelepült székelyek “Oláh falának" nevezték az építményt, és erre származtatható vissza a falu elnevezése.
Balázs Irén Kápolnásfalut bemutató monográfiájában olvasható: “A Máréfalvától Csíkszeredáig vezeto hosszú úton ez volt az egyetlen lakott hely, ahol az utasok biztonságban érezhették magukat. Az utasok az oláhhoz (utasbeálló kocsma) szállottak be, és innen csoportokban indultak tovább, vagy a Csík felol jövo szekerek együtt jöttek odáig, hogy a Tolvajos-teton baj nélkül átjussanak, így aztán az oláh kocsmája messze földön híres találkozóhelye lett a szekereseknek." (Balázs L: Kápolnásfalu, Alutus, Csíkszereda. 1996. 10. oldal)
Hiteles dokumentumok hiányában többféle elképzelés létezik a település eredetére és elnevezésére vonatkozóan. Egyik sem bizonyítható. Az viszont biztos, hogy Udvarhely és Csík között fontos kereskedelmi és hadi út vezetett a kiterjedt erdoségen át, és ezeken a területeken az utasok testi épségét gyakran veszélyeztették a vadállatok és a törvény elöl bujkáló rablók. Ezért a két Oláhfalu védelmi célból jött létre. Késobb a lakói azt a feladatot is megkapták, hogy a futárokat és az állami postát fegyveresen kísérjék Csíkszeredáig. Ennek fejében a történelem folyamán számos kiváltságjogot nyertek mind az erdélyi fejedelmektol, mind pedig a magyar királyoktól. Székelyföldön az úgynevezett “székely tízesekbol" lettek a faluk. Ezen általános szabály alól Szentegyházasfalu sem kivétel. A köztudatban még most is él a tízes felosztás, az egyház megszervezésében a mai napig alkalmazzák. A falu négy tízbol áll.
Szentegyházasfalu határának nagyobb részét a Hargita oldala képezi. A település eredeti neve Oláhfalu volt, amint az az 1406-os és a XVI. századi dokumentumokban olvasható. Késobb a kiváltságlevelekben Szentegyházas-Oláhfalu néven szerepelt. A Szentegyházas elonevet egyes feltételezések szerint azért kapta, mert püspöki segítség nélkül építette újra a leégett templomát, mások szerint viszont egyszeruen csak azért, mert saját templommal rendelkezett. Márpedig különbséget kellett tenni a két kilométerre fekvo – valószínuleg késobb létrejövo vagy leszakadó – másik Oláhfalutól, amely csak kápolnával rendelkezett, és így lett Kápolnás-Oláhfalu, vagy Kicsi-Oláhfalu. Ilyen szóösszetételben Szentegyházas-Oláhfalut Nagy-Oláhfalunak vagy egyszeruen Nagyfalunak nevezték. A népnyelvi használatban a lakosok oláhfalviak vagy nagyfalusiak lettek, a köznyelvben viszont a Szentegyházasfalu volt használatos.
A kommunizmus idején, az Ötvenes években egyre többen szorgalmazták a „szent” elonév elkerülésének idoszeruségét. A hivatalos szervek a község román elnevezését vitték be a közhasználatba, lépten-nyomon csak Vlahicát emlegettek. Az elnevezés körüli dilemma 1968-ban teljes mértékben megoldódott. Ekkor alakult meg Vlahica városa, alapjában véve Szentegyházasfalu és Szentkeresztbánya egyesülésébol, amelynek a lakói akarva-akaratlanul megszokták ezt az új és idegen kifejezést. Egyesek még ma is használják, bár az 1989-es változásokat követoen a kisváros Szentegyháza nevet vette fel. A helybeliek a közhasználatban viszont többnyire csak „faluról” és „városról” (bányáról) beszélnek.
A község a reformáció idején is megmaradt a római katolikus valláson.
SZENTEGYHÁZA NEVEZETESSÉGEI:
Római katolikus templom
Szentegyházasfalu római katolikus temploma 1760-ban épült, majd 1822-ben átalakították, javították. Az épület két gótikus gyámkövet és egy gótikus szentségtartó fülkét is megőrzött máodlagos elhelyezésben.
Védett temetőkert
Érdekes látványt nyújtanak korábban fazsindellyel, ma inkább hajlított pléhvel fedett keresztjei.
Vashámor
A város híressége a vashámor mely még napjainkaban is megtekinthető A múzeumi értékű hámor sajnos nagyon rossz állapotban van. E városrész vasüzemében valamikor helyi, lövétei vasércből olvasztottak faszénnel kitűnő minőségű nyersvasat. A bányát 1838-ban Gyertyánffi József bányamérnök kezdte rendszeresen és szervezetten működtetni.
A XX század közepéig 61 vízifűrésze volt a településnek, amelyeket a víz erejével működtettek, most egy sincs, még romokban sem. A sok fűrész közül egy, a székelykeresztúri múzeum tulajdonában mégis csak fenmaradt. Most már ideje lenne újjáépíteni egyet a még rendelkezésre álló dokumentumok alapján.
Városunk csaknem európai népszerűségű büszkesége, a város déli részén található Nárciszrét néven emlegetett, mintegy öt hektár védett terület. Ez az ország egyik legnagyobb nárciszmezője, egy négyzetméternyi területén akár 180-200 csillagos nárcisz (Narcissus stellaris) is előfordulhat. A mező kb. 4 perces sétával érhető el.
A város nárciszmezején hagyományosan minden évben május utolsó vasárnapján megszervezik a Nárcisz-fesztivált (illetve, az utóbbi néhány évben utolsóelőtti vasárnap, mivel utolsó vasárnap Pünkösd, a Csíksomlyói Búcsú ideje), ekkor már nagyjából lejárt a csillagos nárcisz virágzása, így az ideutazó tömeg nem tehet benne kárt.
A fesztivált az idén a Város-napok keretén belül szervezik meg május 24.-én. A rendezvényt hagyományö;rző kulturális műsor és kirakodóvásár teszi hangulatossá.
A lövétei tájházat 2002-ben avatták föl, a falunapok alkalmával. A tájház Lövéte község tárgyi néprajzi értékeinek (festett bútorok, szedettesek, berendezési tárgyak) ad helyet. A tájházban időszakos rendezvényeket szerveznek (helytörténeti vetélkedők, könyvbemutató, stb.
Borvízforrások
Szentegyháza területén és örnyékén sok borvízforrás található. A forrásokról legnépszerűbb Szentgyházához tartozó területek a környéken: Homoródfürdő (Közigazgatásilag Szentegyházához tartozó üdülőtelep).
Kirándulások természetszerető, túrázni kvánó vendégeknek
Madarasi-Hargita, Szeltersz-völgy, Vargyas-szurdok (Orbán Balázs barlanggal), Hargitafürdő, Hargitaliget/Kirulyfürdő (tőzegláp)
Fürdési lehetőség
Hargita Gyöngye termálstrand (télen-nyáron)
